| Mint bt kültagja, nyugdíjas, ha személyesen nem működök közre sem munkaviszonyban, sem megbízási viszonyban, akkor kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot és tételes EHO-t fizetnem? Az örökösödési illeték - közvetlen hozzátartozó esetében - 20 millióig történő eltörlése után - örökölt lakóingatlan esetében, annak értékesítése esetén mi számít szerzéskori értéknek? Az evás vállalkozó havi átlag jövedelmébe mit kell beszámítani, vagy mit lehet levonni? Olvasói kérdések. Nyugdíjas 65 éves vagyok egy bt kültagja. Megbízási jogviszonyban foglalkoztatnának a bt-ben 3000 forintért. Kérdésem, hogy foglalkoztathatnak-e megbízási jogviszonyban, és milyen járulékokat kell fizetnem, mivel ez nem munkaviszony? Kell-e egészségügyi szolgáltatást, és tételes EHO-t fizessen a bt utánam. Valamint kérdésem, hogy mint bt kültagja, nyugdíjas, ha személyesen nem működök közre sem munkaviszonyban, sem megbízási viszonyban, akkor kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot és tételes EHO-t fizetnem?
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 91. §-a alapján a társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése, vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében. Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés. Abban a kérdésben, hogy a kültag megbízási jogviszonyban működhet-e, ennek eldöntése a szerződő felek szabad akaratelhatározásán múlik.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 4. § d) 1. pontja szerint társas vállalkozónak kell tekinteni többek között a betéti társaság bel és kültagját, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszony keretében történik. Tehát amennyiben a kültag megbízási szerződés alapján tevékenykedik a társaság tevékenységében, abban az esetben nem tekinthető társas vállalkozónak, ebből következően egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség fel sem merülhet.
Megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás esetén akkor válik a kültag biztosítottá, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve annak naptári napokra számított harmincad részét. A minimálbér 30 százaléka 2009. január hónapra 20 700 forint, illetve napi 690 forint, 2009. február 1-től pedig 21 450 forint, illetve napi 715 forint. Ha a biztosítotti jogviszony létrejön, a megbízót 29 százalék társadalombiztosítási járulék és tételes egészségügyi hozzájárulás, a megbízottat (kültag) pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli.
Amennyiben a megbízási díj után számított járulékalapot képező jövedelem nem éri el a fenti összeghatárt, abban az esetben a kültag nem válik biztosítottá, és járulékfizetési kötelezettség sem áll fenn, de a megbízónak a megbízási díj összege után meg kell fizetni a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást.
Ha a kültag semmilyen jogviszonyban nem működik közre a társaság tevékenységében, abban az esetben sem járulék, sem egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség nem áll fenn.
Az örökösödési illeték - közvetlen hozzátartozó esetében - 20 millióig történő eltörlése után örökölt lakóingatlan esetében, annak értékesítése esetén mi számít szerzéskori értéknek? Jól gondolom-e, hogy a hagyatéki eljárás során értékbecsléssel megállapított érték, annak ellenére, hogy az után nem kell illetéket fizetni? Azaz értékesítéskor adózni csak a vételár és az így megállapított szerzéskori érték különbözete után kell, 5 éven belül fokozatosan csökkenő mértékben?
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 2009. január 1-től hatályos 16. § (1) bekezdése c.) pontja szerint mentes az öröklési illeték alól a 12. § szerinti táblázat I. csoportjába tartozó örökös által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint. E táblázat szerint az I. csoportba tartozik az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő. Az Itv. 16. § (5) bekezdése alapján e mentesség alkalmazása során első sorban az örökös által megszerzett lakás után megállapított illetékalapot kell csökkenteni. Amennyiben az örökös által megszerzett lakás tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a 20 millió forintból a lakás tiszta értékének levonásával fennmaradó összeg erejéig az általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak is mentesülnek az illeték alól. Folytatás adozona.hu |
