A székhelyszolgáltatás valós piaci igényeket kielégítő szolgáltatás, az valamennyi fejlett vállalati kultúrával rendelkező országban ismert

Az a mendemonda, hogy kockázati tényezőnek számít a székhelyszolgáltatás, ebben a formában hamis. Nem minősül azonnal egy cég kockázatos adózónak, ha székhelyszolgáltatót választ. A kockázati tényezőt az adózó múltja (milyen cégek, vállalkozások szerepeltek a nevén, ((kapcsolt vállalkozások )) és azok milyen jogviszonnyal és körülményekkel szűntek meg). Másrészről a szolgáltató múltja határozza meg, milyen adózók szerepeltek a címén, és milyen behajthatatlan követelésekkel szűntek meg a partnercégei, mennyire volt együttműködő a székhelyszolgáltató, és milyen a hatósági szervek adatbázisában elfoglalt pozíciója.

A székhelyszolgáltatás nem cégtemető, de nagyon sok cégtemető székhelyszolgáltató. (Remélem ismerős az átírt frázis).

Így a (szolgáltatással kapcsolatos) rendelet előírja, hogy cégnek vállalkozásoknak és a székhelyszolgáltatónak írásbeli, határozatlan időtartamú megbízási szerződést köthet, mely szerződés csak abban az esetben szólhat határozott időre, ha maga az adózó (a szolgáltatást kötő cég, vállalkozás) is határozott időre jött létre. A székhelyszerződés a megkötés követő egy éven belül rendes felmondással nem szüntethető meg, így a szolgáltató megválasztása a vállalkozás számára lényeges, és fontos, hosszútávra szóló döntés.

Székhelyül csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a megbízott használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. Egy újabb szabály szerint, ha a székhelyszolgáltató nem rendelkezik az ingatlan tulajdonjogával, akkor is van lehetősége székhelyszolgáltatást nyújtania, de csak abban az esetben, ha rendelkezik ingatlan tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával.

Mik a buktatók, székhely választás kockázatai.

Viszont míg az új jogszabály a székhelyszolgáltatók működésére vonatkozó sok új rendelkezést vezet be (így például kizárja a határozott időre kötött szerződéseket, előírásokat tartalmaz az iratkezelésre és a küldemények átvételére vonatkozólag stb.), addig komoly jogi feltételhez is köti a székhelyszolgáltatást.

A legtöbb professzionális székhelyszolgáltató azonban Magyarországon bérelt irodában nyújtja ezeket a szolgáltatásokat. Kétséges, hogy az általában nagy, multinacionális beruházók tulajdonában lévő irodaépületekre azok tulajdonosa lehetővé tenné-e egy mindenki számára látható teher bejegyzését( a bejegyzés ténye azt jelenti, hogy a székhelyszolgáltatást végezni kívánó cég, é meg is jelenik a tulajdonlapon és a tulajdonnal rendelkező fél ebbe  beleegyezik, tehát az egymással kötött szerződés jelen esetben nem elég). Másrészről kifejezetten a Ptk.-nak a használati jogra vonatkozó rendelkezései lehetetlenítik el ezt a megoldást. Eszerint ugyanis a használati jog egy olyan jellegű jogosultság, amely nem átruházható és nem is engedhető át. A Ptk. magyarázata szerint a használati jog jogosultja nem biztosíthat székhelyet más vállalkozásnak.

Ha nincs ingatlantulajdon – nincs székhelyszolgáltatás

Ad acta csak tulajdonjoggal rendelkező szolgáltató biztosíthat székhelyszolgáltatást, (így a tulajdonjogra érdemes rákérdezni, hiszen a hatóság saját jogkörében meg is szüntetheti vállalkozását). Természetesen az eljáró szervek saját hatáskörben alkalmazzák, és értelmezhetik a szolgáltatásra irányuló jogszabályokat, így akár ezek a későbbiekben egyéni döntések is lehetnek. (van, aki nem veszi figyelembe a ptk. jogszabályát van, aki szigorúbban kezeli).

netablak Hírek Honlapkészítés