Lehet a lakcímem a cégem székhelye?
Sok induló vállalkozó első gondolata, hogy a cég székhelye legyen a saját lakása. Ez sok esetben lehetséges, de nem mindig a legjobb megoldás. Megnézzük, milyen feltételei vannak, mi lesz nyilvános, és mikor éri meg inkább székhelyszolgáltatást választani.
Röviden: igen, ha jogosult vagy a használatára
A cégtörvény 7. §-a szerint a cég székhelye olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult. A lakás tehát lehet székhely – a kérdés az, hogy a cég jogosult-e a használatára, és ezt igazolni tudja-e.
Ha te vagy az ingatlan tulajdonosa, a helyzet viszonylag egyszerű. Ha bérlőként laksz, vagy a lakás részben más tulajdonában van – például családtaggal közös tulajdon –, a tulajdonos, illetve a tulajdonostársak hozzájárulására lehet szükség. Hogy pontosan kinek a nyilatkozata kell, azt az ügyvéded mondja meg.
Mit kell igazolni?
A bírói gyakorlat szerint a székhely használatának jogosultságát bármely olyan okirattal igazolni lehet, amelyből megállapítható, hogy a cég jogosult a használatra. Ilyen lehet például:
- a tulajdoni lap, ha a cég vagy a tag a tulajdonos;
- a cég nevében kötött bérleti vagy használati szerződés;
- a tulajdonos – vagy a használat engedélyezésére jogosult személy – hozzájáruló nyilatkozata.
A cégalapításnál vagy a székhelyváltásnál ezeket az okiratokat az ügyvéd készíti elő, illetve ellenőrzi.
A székhely nyilvános adat
A cégnyilvántartás adatai a cégtörvény 10. §-a szerint teljeskörűen nyilvánosak. Ha a lakásod lesz a székhely, a címed szerepelni fog:
- a nyilvános cégjegyzékben és a céginformációs szolgáltatásokban;
- a számláidon, szerződéseiden és a weboldalad impresszumában;
- a cégadatokat átvevő üzleti adatbázisokban.
Egy fontos pontosítás: ha a cég vezető tisztségviselője vagy, a cégjegyzék a lakóhelyedet ettől függetlenül is tartalmazza. A székhelyszolgáltatás tehát nem teszi láthatatlanná a lakcímedet, de a cég hivatalos címe – amelyet az ügyfeleid, partnereid és a hatóságok használnak – nem a lakásod lesz.
Gyakorlati szempontok
- Cégtábla. A székhelyet cégtáblával kell megjelölni. Társasházban érdemes előre tisztázni, hol és hogyan helyezhető el.
- Hivatalos levelek átvétele. A székhelyen biztosítani kell a hivatalos iratok átvételét. A bírói gyakorlat szerint ha ez nem valósul meg – például a küldemények rendszeresen „nem kereste” vagy „elköltözött” jelzéssel érkeznek vissza –, az törvényességi felügyeleti eljárást alapozhat meg.
- Költözés. Ha elköltözöl, a cég székhelyét is meg kell változtatni, ami ügyvédi díjjal és cégeljárással jár.
- Ingatlan eladása vagy a bérlet vége. Ilyenkor a székhely jogalapja megszűnhet, és sürgősen új címet kell találni.
- Költségek elszámolása. Hogy a lakás céges használatával kapcsolatos költségekből mi számolható el, és hogyan, az könyvelői kérdés.
Egyéni vállalkozóként más a helyzet
Az egyéni vállalkozó nem cég: nem a cégjegyzékben, hanem az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szerepel, amely a székhely címét is tartalmazza. Az egyéni vállalkozók nyilvántartási adatai közül több közérdekből nyilvános. A rájuk vonatkozó szabályokat nem a cégtörvény, hanem az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény tartalmazza.
Székhelyszolgáltatást egyéni vállalkozóként is igénybe lehet venni; a NAV tájékoztatója szerint ezt az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg kell bejelenteni. A részletekről érdemes a könyvelőddel egyeztetni.
Mielőtt a lakcímedet megadod
Tedd fel magadnak ezt az öt kérdést:
- Jogosult vagyok-e a lakás használatára, és tudom-e ezt okirattal igazolni?
- Rendben van-e számomra, hogy a cím a számlákon és a nyilvános cégadatok között szerepel?
- El tudom-e helyezni a cégtáblát, és biztosított-e a hivatalos levelek átvétele akkor is, ha nem vagyok otthon?
- Tervezek-e költözést a következő egy-két évben?
- Érkezhetnek-e ügyfelek vagy partnerek a címre, és ez belefér-e a lakhatásomba?
Ha a válaszok többsége bizonytalan, érdemes összevetni a lakcímet a székhelyszolgáltatással. Később is válthatsz, de az már székhelyváltásnak számít, ügyvédi közreműködéssel.
Két példa a döntéshez
Péter saját tulajdonú lakásában él, ritkán kap hivatalos levelet, és nem tervez költözni. Nála a lakcím székhelyként jól működhet – ha nem zavarja, hogy a cím szerepel a számláin és a nyilvános cégadatok között.
Kata bérelt lakásban él, a tulajdonos nem járul hozzá a székhelyhasználathoz, ráadásul egy éven belül költözne. Neki a székhelyszolgáltatás a stabilabb megoldás: a cég címe akkor sem változik, ha ő maga elköltözik.
Ha a döntés után cégalapításba kezdesz, a cégalapítás lépéseit is összefoglaltuk.